SZKECCS_07_VISELET
1 | MEGFORMÁLT FEJKENDŐ, "SÁTOROS KENDŐ"
Pamuttextil, selyemrojt | Mezőkövesd, 1930-40-es évek | Néprajzi Múzeum Textil- és viseletgyűjtemény, ltsz.: 85.176.1
fejkendő: a nők fejét borító, különböző méretű, ritkán hosszúkás, általában négyzet alakú lepel, melyet átlósan összehajtva vagy hajtás nélkül rögzítettek a ->kontyra. A 16-17. sz.-i úri viselethez hasonlóan a paraszti női fejviseletben csaknem a múlt század közepéig viselték a kivarrott és csipkével díszített fehér patyolat, majd batiszt és tüll fejlendőt is. A korábban csak hétköznapra felkötött színes, tarka (kékfestő) fejkendők mellett, a múlt század végén ünnepeken országszerte közkedveltek lettek a finomabb selyem, kasmír, rojtos szélű fejkendők és téli változataik, amelyeket posztóból, gyapjúból készítettek. [...] A fejkendő kötési módja helyi ötletek adta formában állandósulhatott. [...]
Flórián Mária (fejkendő szócikk, részlet, Magyar Néprajzi Lexikon 2. kötet)
Pamuttextil, selyemrojt | Mezőkövesd, 1930-40-es évek | Néprajzi Múzeum Textil- és viseletgyűjtemény, ltsz.: 85.176.1
fejkendő: a nők fejét borító, különböző méretű, ritkán hosszúkás, általában négyzet alakú lepel, melyet átlósan összehajtva vagy hajtás nélkül rögzítettek a ->kontyra. A 16-17. sz.-i úri viselethez hasonlóan a paraszti női fejviseletben csaknem a múlt század közepéig viselték a kivarrott és csipkével díszített fehér patyolat, majd batiszt és tüll fejlendőt is. A korábban csak hétköznapra felkötött színes, tarka (kékfestő) fejkendők mellett, a múlt század végén ünnepeken országszerte közkedveltek lettek a finomabb selyem, kasmír, rojtos szélű fejkendők és téli változataik, amelyeket posztóból, gyapjúból készítettek. [...] A fejkendő kötési módja helyi ötletek adta formában állandósulhatott. [...]
Flórián Mária (fejkendő szócikk, részlet, Magyar Néprajzi Lexikon 2. kötet)
2 | SZALMAKALAP
Rozsszalma | Szék, Kolozs megye, Románia, 1970-80-as évek | (Sallai András kalapkészítő) | Néprajzi Múzeum Textil- és viseletgyűjtemény, ltsz.: 86.60.1
kalap: elsősorban nemezből készült, a népviseletben csaknem kizárólagosan férfifejfedő. A kalaposmesterek a tetőforma és a karima méretének, formájának különféle alakításával több változatát készítették. - Bár a kalap az európai polgárságot követve már a 18. sz.-ban megjelent mezővárosaink lakosságának öltözetében, a parasztság körében a ->süveg rovására csak a 19. sz. elején terjedt el országosan. A 20. sz. elejétől néhány korábbi forma tovább élt. [...] A kalap a női viseletben csak Erdélyben jelentkezett, ahol széles karimájú szalmakalapot, de fekete, lehajtott karimájú férfi-posztókalapot is feltettek a leányok. Ismertebb kalapféleségek: 1. széles karimájú kalap, nagy kerekkalap: nemezből készült, általában alacsony tetejű, széles elálló karimájú férfifejfedő. [...] 2. pörge kalap, csárdás kalap (Hegyhátvidék, Gömör m., Alföld): fejtetőhöz simuló keskeny karimájú, alacsony tetejű, általában fekete nemezkalap. [...] 3. bakonyi kanászkalap, Sobri-kalap (Somogy m.): cilinder formájú magas, szélesedő lapos tetejű, felhajló széles karimájú nemez. [...] 4. Kossuth-kalap: gömbölyű tetejű, széles szalagú, körül felhajtott karimájú fekete nemezkalap. Feje hosszúkás, nemegyszer enyhén beütve, strucctollat is tettek rá. [...] 5. iparoskalap: magas, hosszában beütött tetejű, keskeny, homlokra hajlított karimájú, leggyakrabban fekete, zöld, barna, drapp nemezkalap, amelynek szalagcsokra hátul megkötött, ellentétben a korábbi, baloldalt díszített "paraszt" kalapokkal. [...] 6. szalmakalap: a nemezkalapok formájára búzaszalma fonatokból összevarrt, fehérre és feketére festett (Alföld) férfifejfedő. Erdélyben faháncsból is készítettek kalapokat.
Flórián Mária (kalap szócikk, részlet, Magyar Néprajzi Lexikon 2. kötet)
Rozsszalma | Szék, Kolozs megye, Románia, 1970-80-as évek | (Sallai András kalapkészítő) | Néprajzi Múzeum Textil- és viseletgyűjtemény, ltsz.: 86.60.1
kalap: elsősorban nemezből készült, a népviseletben csaknem kizárólagosan férfifejfedő. A kalaposmesterek a tetőforma és a karima méretének, formájának különféle alakításával több változatát készítették. - Bár a kalap az európai polgárságot követve már a 18. sz.-ban megjelent mezővárosaink lakosságának öltözetében, a parasztság körében a ->süveg rovására csak a 19. sz. elején terjedt el országosan. A 20. sz. elejétől néhány korábbi forma tovább élt. [...] A kalap a női viseletben csak Erdélyben jelentkezett, ahol széles karimájú szalmakalapot, de fekete, lehajtott karimájú férfi-posztókalapot is feltettek a leányok. Ismertebb kalapféleségek: 1. széles karimájú kalap, nagy kerekkalap: nemezből készült, általában alacsony tetejű, széles elálló karimájú férfifejfedő. [...] 2. pörge kalap, csárdás kalap (Hegyhátvidék, Gömör m., Alföld): fejtetőhöz simuló keskeny karimájú, alacsony tetejű, általában fekete nemezkalap. [...] 3. bakonyi kanászkalap, Sobri-kalap (Somogy m.): cilinder formájú magas, szélesedő lapos tetejű, felhajló széles karimájú nemez. [...] 4. Kossuth-kalap: gömbölyű tetejű, széles szalagú, körül felhajtott karimájú fekete nemezkalap. Feje hosszúkás, nemegyszer enyhén beütve, strucctollat is tettek rá. [...] 5. iparoskalap: magas, hosszában beütött tetejű, keskeny, homlokra hajlított karimájú, leggyakrabban fekete, zöld, barna, drapp nemezkalap, amelynek szalagcsokra hátul megkötött, ellentétben a korábbi, baloldalt díszített "paraszt" kalapokkal. [...] 6. szalmakalap: a nemezkalapok formájára búzaszalma fonatokból összevarrt, fehérre és feketére festett (Alföld) férfifejfedő. Erdélyben faháncsból is készítettek kalapokat.
Flórián Mária (kalap szócikk, részlet, Magyar Néprajzi Lexikon 2. kötet)
3 | KERÉKPÁROS SISAK
ABS, habosított poliuretán (EPU), poliészter | Gyártó: Prowell Helmets Corp. Ltd. Tajvan | Használó: Sinka Károly "Sinya", Hajtás Pajtás, 2006 | Néprajzi Múzeum Textil- és viseletgyűjtemény, ltsz.: 2009.23.107
A Budapesten ma már több mint száz kerékpáros futárral működő, 1993 októberében alakult Hajtás Pajtás futárszolgálat munkatársai a városi tömegközlekedés ismert figurái, akik egyben a kerékpárhasználat előnyeinek népszerűsítőivé is váltak. Jól azonosítható szín- és formavilágú egyedi és tömegtermékek egyaránt megtalálhatók az öltözetükben és kiegészítő tárgyaikban. Ruházatuk átmenetet képez a védőruha és a hétköznapi öltözetek világa között. Az egyes öltözeti darabok részben speciális anyagokból készültek (leginkább az időjárási viszontagságok kivédésére szolgáló, úgynevezett lélegző anyagokból), ugyanakkor a futárok által viselt kiegészítők a hétköznapi biciklisták kelléktárában is megtalálhatók. Így a futárok sajátos tárgykészlete összeköti a védőruha, az egyenruha és a hétköznapi ruha fogalmát.
Fejős Zoltán (részelt a Műanyag kiállítás katalógusának Viselet fejezetéből)
ABS, habosított poliuretán (EPU), poliészter | Gyártó: Prowell Helmets Corp. Ltd. Tajvan | Használó: Sinka Károly "Sinya", Hajtás Pajtás, 2006 | Néprajzi Múzeum Textil- és viseletgyűjtemény, ltsz.: 2009.23.107
A Budapesten ma már több mint száz kerékpáros futárral működő, 1993 októberében alakult Hajtás Pajtás futárszolgálat munkatársai a városi tömegközlekedés ismert figurái, akik egyben a kerékpárhasználat előnyeinek népszerűsítőivé is váltak. Jól azonosítható szín- és formavilágú egyedi és tömegtermékek egyaránt megtalálhatók az öltözetükben és kiegészítő tárgyaikban. Ruházatuk átmenetet képez a védőruha és a hétköznapi öltözetek világa között. Az egyes öltözeti darabok részben speciális anyagokból készültek (leginkább az időjárási viszontagságok kivédésére szolgáló, úgynevezett lélegző anyagokból), ugyanakkor a futárok által viselt kiegészítők a hétköznapi biciklisták kelléktárában is megtalálhatók. Így a futárok sajátos tárgykészlete összeköti a védőruha, az egyenruha és a hétköznapi ruha fogalmát.
Fejős Zoltán (részelt a Műanyag kiállítás katalógusának Viselet fejezetéből)
4 | ESŐKALAP
Orkán | Származási hely: Németország 2008 | Néprajzi Múzeum Textil- és viseletgyűjtemény, ltsz.:2012.26.
(Egy másik rózsaszín esőkalap.) A fényes rózsaszín: Nem tudom, van-e egyáltalán ilyen szó (tárgy), hogy "esőkalap" - vagy csak nekem egyedül van ilyen? Mindenesetre jól hangzik, és - mondjuk az esernyőhöz képest - zseniálisan praktikus találmány. Egy esőkalapban nem ázik a fejed, mégsem szúrod ki a járókelők szemét az esernyő vázával. (Bár mondjuk, attól még a tiédet kiszúrhatják, ez ellen nem véd az esőkalap sem, úgyhogy figyelni kell nagyon, ha esik - pláne Budapesten, ahol annyi szurkálós jár-kel.) Aztán: a kezedben is cipelhetsz mindenfélét, mert ugye nem fogsz vele esernyőt. (Az más kérdés, hogy - a nejlonszatyroktól való irtózásom okán - ha valami, akkor papírtáska van a kezemben, ami ugye egy idő után vicces tényező a vizes nagyvárosban.)
Mégsem (csak) a praktikus vonásai miatt oly kedves nekem ez a kalap. Hanem mert: olyan fényes! Olyan rózsaszín! Olyan műanyag! Olyan esőkalap! Fényes, rózsaszín, műanyag, esőkalap - tökéletes harmóniává olvad össze szín, forma, funkció. A maga nemében ismét tökéleteset alkotott a kínai mi más lenne? - műanyagipar. És senki ne higgye, hogy ez a lelkesedés pusztán szarkatermészetemből fakad - amit persze nem tagadhatok: már-már betegesen vonzódom a csillogó, élénk színű dolgokhoz.
Bölkény Gerda (részlet, Plasztik művek, MaDok-füzetek 4.)
Orkán | Származási hely: Németország 2008 | Néprajzi Múzeum Textil- és viseletgyűjtemény, ltsz.:2012.26.
(Egy másik rózsaszín esőkalap.) A fényes rózsaszín: Nem tudom, van-e egyáltalán ilyen szó (tárgy), hogy "esőkalap" - vagy csak nekem egyedül van ilyen? Mindenesetre jól hangzik, és - mondjuk az esernyőhöz képest - zseniálisan praktikus találmány. Egy esőkalapban nem ázik a fejed, mégsem szúrod ki a járókelők szemét az esernyő vázával. (Bár mondjuk, attól még a tiédet kiszúrhatják, ez ellen nem véd az esőkalap sem, úgyhogy figyelni kell nagyon, ha esik - pláne Budapesten, ahol annyi szurkálós jár-kel.) Aztán: a kezedben is cipelhetsz mindenfélét, mert ugye nem fogsz vele esernyőt. (Az más kérdés, hogy - a nejlonszatyroktól való irtózásom okán - ha valami, akkor papírtáska van a kezemben, ami ugye egy idő után vicces tényező a vizes nagyvárosban.)
Mégsem (csak) a praktikus vonásai miatt oly kedves nekem ez a kalap. Hanem mert: olyan fényes! Olyan rózsaszín! Olyan műanyag! Olyan esőkalap! Fényes, rózsaszín, műanyag, esőkalap - tökéletes harmóniává olvad össze szín, forma, funkció. A maga nemében ismét tökéleteset alkotott a kínai mi más lenne? - műanyagipar. És senki ne higgye, hogy ez a lelkesedés pusztán szarkatermészetemből fakad - amit persze nem tagadhatok: már-már betegesen vonzódom a csillogó, élénk színű dolgokhoz.
Bölkény Gerda (részlet, Plasztik művek, MaDok-füzetek 4.)
5 | ÜNNEPI NŐI CIPŐ, "BÁRSONYCIPŐ"
Bőr, lakkbőr, textilszalag | Szakmár, 1930-50-es évek | Néprajzi Múzeum Textil- és viseletgyűjtemény, ltsz.: 70.116.57.1-2
lábbeli: a talpat, a lábfejet, a lábszárat vagy az egész lábat védő ruhadarab. Anyaga elsősorban bőr, kisebb mértékben gyapjú vagy nemez és textília. Őse a talpból és szíjakból álló, ma már ismeretlen, a középkorban talán saru névvel is jelölt lábbeli.
félcipő, topánka: talpból és kivágott bőr, bársony, ebelaszti (tartós textilfajta) vagy vászonféle felsőrészből álló női ->lábbeli. Kapuváron és környékén a piros bőrből készült, két- vagy hárompántos félcipő volt a kedvelt, míg a palócságnál a fekete pántos. Különösen a Sárközben a meggypiros vagy fekete bársonyból készült félcipőt viselték, amelyet színes selyemszalagok, színes hímzés és sárgaréz "ringlik" díszítettek. Szokás volt a félcipők sarkára a talp felől egy rézrudacskán néhány rézkarikát is felerősíteni, amelyek járásnál vagy tánc közben csörögtek, ezeket csörgős cipőknek nevezték.
Gáborján Alice (lábbeli és félcipő szócikk, részlet, Magyar Néprajzi Lexikon 2. kötet)
Bőr, lakkbőr, textilszalag | Szakmár, 1930-50-es évek | Néprajzi Múzeum Textil- és viseletgyűjtemény, ltsz.: 70.116.57.1-2
lábbeli: a talpat, a lábfejet, a lábszárat vagy az egész lábat védő ruhadarab. Anyaga elsősorban bőr, kisebb mértékben gyapjú vagy nemez és textília. Őse a talpból és szíjakból álló, ma már ismeretlen, a középkorban talán saru névvel is jelölt lábbeli.
félcipő, topánka: talpból és kivágott bőr, bársony, ebelaszti (tartós textilfajta) vagy vászonféle felsőrészből álló női ->lábbeli. Kapuváron és környékén a piros bőrből készült, két- vagy hárompántos félcipő volt a kedvelt, míg a palócságnál a fekete pántos. Különösen a Sárközben a meggypiros vagy fekete bársonyból készült félcipőt viselték, amelyet színes selyemszalagok, színes hímzés és sárgaréz "ringlik" díszítettek. Szokás volt a félcipők sarkára a talp felől egy rézrudacskán néhány rézkarikát is felerősíteni, amelyek járásnál vagy tánc közben csörögtek, ezeket csörgős cipőknek nevezték.
Gáborján Alice (lábbeli és félcipő szócikk, részlet, Magyar Néprajzi Lexikon 2. kötet)
6 | HÓTALP
Fa, kenderfonal | Ranvánc, Ung megye, 1910 | "A bécsi első nemzetközi vadászati kiállítás magyar osztályáról" | Néprajzi Múzeum Gazdálkodásgyűjtemény , ltsz.: 91081/a-b
hótalp: kb. 30-35 cm átmérőjű vesszőabroncs, amelyet gúzzsal, keskeny bőrszalaggal, zsineggel, dróttal ritkábban-sűrűbben átfonnak, lábra erősítik. Esetleg abroncsba kifeszített bőrdarabot kötnek bele, vagy keskeny léceket illesztenek. A magyarság leginkább Erdélyben használja. [...] A hótalpnak D-i vagy DK-i Szibéria lehet az ősi hazája. A hótalp feltalálása tette lehetővé, hogy Szibériában a neolitikum embere tél idején a folyók mellékéről behatoljon a távolabbi erdős területekre, s könnyű szánját maga után vonva vadászattal foglalkozzék. Szibéria középső területein a hótalpat a sí szorította ki. Hótalp forma eszközt mocsaras területen is használnak. A Nagy-Sárréten a pákászok, a csikászok gyékényből font talpallót kötöttek a bocskoruk alá, s ezzel talpalták a süllyedős lápot. A hótalphoz hasonló a vizes réteken dolgozó finn, észt és svéd szénagyűjtők tányér alakú vesszőfonadéka. [...]
Gunda Béla (hótalp szócikk, részlet, Magyar Néprajzi Lexikon 2. kötet)
Fa, kenderfonal | Ranvánc, Ung megye, 1910 | "A bécsi első nemzetközi vadászati kiállítás magyar osztályáról" | Néprajzi Múzeum Gazdálkodásgyűjtemény , ltsz.: 91081/a-b
hótalp: kb. 30-35 cm átmérőjű vesszőabroncs, amelyet gúzzsal, keskeny bőrszalaggal, zsineggel, dróttal ritkábban-sűrűbben átfonnak, lábra erősítik. Esetleg abroncsba kifeszített bőrdarabot kötnek bele, vagy keskeny léceket illesztenek. A magyarság leginkább Erdélyben használja. [...] A hótalpnak D-i vagy DK-i Szibéria lehet az ősi hazája. A hótalp feltalálása tette lehetővé, hogy Szibériában a neolitikum embere tél idején a folyók mellékéről behatoljon a távolabbi erdős területekre, s könnyű szánját maga után vonva vadászattal foglalkozzék. Szibéria középső területein a hótalpat a sí szorította ki. Hótalp forma eszközt mocsaras területen is használnak. A Nagy-Sárréten a pákászok, a csikászok gyékényből font talpallót kötöttek a bocskoruk alá, s ezzel talpalták a süllyedős lápot. A hótalphoz hasonló a vizes réteken dolgozó finn, észt és svéd szénagyűjtők tányér alakú vesszőfonadéka. [...]
Gunda Béla (hótalp szócikk, részlet, Magyar Néprajzi Lexikon 2. kötet)
7 | GUMICSIZMA
Vulkanizált gumi, vászon | Gyártó: Soumen Kumitedhas, Nokia, 2008 | Néprajzi Múzeum Regionális (nemzetközi) gyűjtemény, ltsz.: 2011.30.2
"A gumicsizma a finn mobiltelefon anyja": 1865-ben egy fűrészmalom kezdte meg működését a Nokia folyó partján, Tamperétől mintegy tizenöt kilométerre, Nokia Részvénytársaság néven. 1898-ban Helsinkiben egy kalucsnigyártó céget alapítottak Finn Gumigyár néven, s ez az 1920-as évek elején felvásárolta a nehézségekkel küzdő fűrésztelepet. Az időközben a Nokia folyóhoz települt gumigyárnak jól jött a nagy esésű folyóra települt vízi erőmű, melynek energiáját saját termeléséhez is fel tudta használni. A gumigyár Nokiába költözése után (1904) a "Nokia" márkanevet kezdte használni, ezzel is hangsúlyozva a termék finn mivoltát. [...] A helsinkiből a Nokia folyó mellé költözött gumigyárnak az 1930-as évekre megnőtt a termékválasztéka: gumicsizmát, otthoni cipőt, kerékpárgumit gyártottak. [...]
A gumicsizmákat Finnországban mintegy száz esztendőn keresztül kézimunkával készítették. A 21. század elején a finn gumicsizmaipar komoly válságon ment keresztül. A nagy konkurencia, a magas munkabérek és a csökkenő kereslet miatt már nem érte meg a finn gyárakban készíteni a finn gumicsizmát. A "finnség" már nem volt elegendő hívószó a hazai piac vásárlói számára. Ekkor a termelést áthelyezték Közép-Európába (Csehország), de a tervezést továbbra is a finnek tartották a kezükben.
Szarvas Zsuzsa: A gumicsizmától a mobiltelefonig (részlet, a (M)ilyenek a finnek? című kiállításkatalógusból)
Vulkanizált gumi, vászon | Gyártó: Soumen Kumitedhas, Nokia, 2008 | Néprajzi Múzeum Regionális (nemzetközi) gyűjtemény, ltsz.: 2011.30.2
"A gumicsizma a finn mobiltelefon anyja": 1865-ben egy fűrészmalom kezdte meg működését a Nokia folyó partján, Tamperétől mintegy tizenöt kilométerre, Nokia Részvénytársaság néven. 1898-ban Helsinkiben egy kalucsnigyártó céget alapítottak Finn Gumigyár néven, s ez az 1920-as évek elején felvásárolta a nehézségekkel küzdő fűrésztelepet. Az időközben a Nokia folyóhoz települt gumigyárnak jól jött a nagy esésű folyóra települt vízi erőmű, melynek energiáját saját termeléséhez is fel tudta használni. A gumigyár Nokiába költözése után (1904) a "Nokia" márkanevet kezdte használni, ezzel is hangsúlyozva a termék finn mivoltát. [...] A helsinkiből a Nokia folyó mellé költözött gumigyárnak az 1930-as évekre megnőtt a termékválasztéka: gumicsizmát, otthoni cipőt, kerékpárgumit gyártottak. [...]
A gumicsizmákat Finnországban mintegy száz esztendőn keresztül kézimunkával készítették. A 21. század elején a finn gumicsizmaipar komoly válságon ment keresztül. A nagy konkurencia, a magas munkabérek és a csökkenő kereslet miatt már nem érte meg a finn gyárakban készíteni a finn gumicsizmát. A "finnség" már nem volt elegendő hívószó a hazai piac vásárlói számára. Ekkor a termelést áthelyezték Közép-Európába (Csehország), de a tervezést továbbra is a finnek tartották a kezükben.
Szarvas Zsuzsa: A gumicsizmától a mobiltelefonig (részlet, a (M)ilyenek a finnek? című kiállításkatalógusból)
8 | SZANDÁL
PVC | Gyártó: MC, Olaszország, 2005 | Néprajzi Múzeum Textil és viseletgyűjtemény, ltsz.: 2012.27.1.1-2
Strandszandál big come back: Sokáig kerestem egy ilyen szandált, és csodálkoztam is, hogy miért nem gyártják már. Ez pont olyan strandszandál, amilyet kiskorunkban hordtunk, de amely mára már letűnt. Kár, mert ma is nagyon jó, szép és hasznos volna. Ugyan én most nem strandra, hanem városi hordásra kerestem, mert szerintem tök jól néz ki. És mint a Kickers cipők esetében is, most is megvártam a szandál big come backjét (ugyanis nálunk, Szerbiában kiskoromban, a nyolcvanas években is volt Kickers, ami sokáig a kedvenc cipőm volt, de most már nem viselem, mivel olyan divatos lett, és már nem is gyártják az eredeti modellt). Aztán végre megtaláltam ezt az átlátszó szandált is. Kilencszáz forintért. És nagy méretben is lehetett kapni. Nagyon jól néz ki piros csillogós körömlakkal. De sajnos egész nap hordani nem túl kényelmes. Fontosnak, szimbolikusnak tartom ezt a tárgyat egy bizonyos időszakra és régióra nézve, és ezért hoztam be a Néprajzi Múzeumba.
Katarina ©ević (Plasztik művek, MaDok-füzetek 4.)
PVC | Gyártó: MC, Olaszország, 2005 | Néprajzi Múzeum Textil és viseletgyűjtemény, ltsz.: 2012.27.1.1-2
Strandszandál big come back: Sokáig kerestem egy ilyen szandált, és csodálkoztam is, hogy miért nem gyártják már. Ez pont olyan strandszandál, amilyet kiskorunkban hordtunk, de amely mára már letűnt. Kár, mert ma is nagyon jó, szép és hasznos volna. Ugyan én most nem strandra, hanem városi hordásra kerestem, mert szerintem tök jól néz ki. És mint a Kickers cipők esetében is, most is megvártam a szandál big come backjét (ugyanis nálunk, Szerbiában kiskoromban, a nyolcvanas években is volt Kickers, ami sokáig a kedvenc cipőm volt, de most már nem viselem, mivel olyan divatos lett, és már nem is gyártják az eredeti modellt). Aztán végre megtaláltam ezt az átlátszó szandált is. Kilencszáz forintért. És nagy méretben is lehetett kapni. Nagyon jól néz ki piros csillogós körömlakkal. De sajnos egész nap hordani nem túl kényelmes. Fontosnak, szimbolikusnak tartom ezt a tárgyat egy bizonyos időszakra és régióra nézve, és ezért hoztam be a Néprajzi Múzeumba.
Katarina ©ević (Plasztik művek, MaDok-füzetek 4.)